Halloween az én szememmel-2016

Csak amióta középiskolás lettem érzékelem, hogy milyen gyorsan haladunk a felnőtté válás felé.
Ennek fejében mondtam igent, mikor felajánlották;tartsak velük cukorkát gyűjteni.

Először kipingáltam mindenkit,több kevesebb- de inkább kevesebb sikerrel.

Pár kép után elindultunk, és mintha nem is itthon lettem volna, teljesen természetes volt az embereknek az érkezésünk, kedvesen fogadtak minket miután becsöngettünk: "Csokit vagy csalok!".

Körbe jártuk az egész környéket, és ahol volt töklámpás /ez a jelzés, hogy készültek cukrokkal/ becsöngettünk.
Volt, aki maga is jelmezben jött ki, tőle jól megijedtünk.:)
Volt aki lefotózott mindenkit akinek adott cukrot,boldogan mosolyogtam a kamerába.



A végére elég sok édességet összegyűjtöttünk.

Összességében a hideg ellenére,baromira jó este volt, és nagyon örülök, hogy nem mondtam nemet, mert sajnos tényleg elég gyorsan szalad az idő, és minden alkalmat ki kell használnunk úgy gondolom. Kifejezetten, ha az adott dolog a bakancslistátokon is szerepel, mint nekem ez, úgyhogy ki is húzom onnan.